POLITIKAI WIKIPEDIA

alkotmány:

Alkotmány alatt általában a társadalom működésével kapcsolatos érdekek és célok, az állam belső szabályozására és külkapcsolatára vonatkozó alapelvek, a jogforrási rangsor csúcsán elhelyezkedő, egy alaptörvényben megjelenő összességét értjük.

alkotmánybíróság:

Az alkotmánybíróság olyan testület, illetve intézmény, amelynek elsődleges funkciója az alkotmánybíráskodás. Az alkotmánybíróságok nem részei a bírói hierarchiának.

baloldal:

Olyan politika, mely nagy súlyt fektet a társadalmi egyenlőség érvényre juttatására és az általános (szociális) jogokra, szemben a társadalmi hierarchiával, illetve egyenlőtlenséggel. Támogatja a kisebbségek és a hátrányosabb helyzetű csoportok jogait, illetve e jogok érvényre juttatását, támogatja a szabadságjogokat, és általában támogatja a kulturális sokszínűséget, gazdaságilag pedig a nagyobb állami szerepvállalást. A baloldal meghatározása történelmileg és országonként is változó.

bolsevik:

Az Oroszországi Szociáldemokrata Párt Lenin vezette, következetesen marxista többségi részének tagja.

demagógia:

népámítás, népcsalás

demokrácia:

A demokrácia olyan politikai rendszer, amely a népnek a közügyekben való részvételére épül.

despota:

lásd diktátor

diktátor

zsarnok, önkényúr, kiskirály

diktatúra:

parancsuralom, korlátlan hatalom

e-demokrácia:

Digitális demokrácia, azaz az interneten működtetett rendszer bárki számára biztosítja a tájékozódást, a közvetlen részvételt a döntési folyamatok minden lényeges mozzanatában. Az e-demokráciában az egyén ötletét a többség pártoktól függetlenül mérlegelheti és átgondolhatja. A polgároknak lehetőségük van az állam működését, gazdálkodását teljes körűen ellenőrizni, ügyeiket online szolgáltatások igénybevételével intézni.

ellenzék:

A kormányzó pártok ellenében szerveződő, működő, azokkal versengő, képviselettel rendelkező pártokat jelenti. Legális módon létrejött, a választók akaratából legitimitással bíró hatalmi tényező. Az ellenzéki pártok a kormányzó pártok politikai oldalához (jobboldali vagy baloldali pártok) viszonyítva lehetnek annak jobboldali vagy baloldali ellenzékei.

fasiszta:

A fasizmus híve.

fasizmus:

Parancsuralmi, totalitárius diktatúrán és egypártrendszeren alapuló társadalmi rend.

feltétel nélküli alapjövedelem:

Egy gazdaságpolitikai eszköz, a társadalombiztosítás olyan javasolt rendszere, melyben a politikai közösség összes tagja (minden állampolgár) egyéni alapon és feltétel nélkül rendszeresen fizetett jövedelemre jogosult. Az állampolgárság követelményén túl az alapjövedelem nincs feltételekhez kötve, nincs rászorultsági vizsgálat sem; a leggazdagabb és a legszegényebb polgárok egyaránt megkapnák. A feltétel nélküli alapjövedelem nem tévesztendő össze az államilag garantált minimális jövedelemmel, ami koncepcionálisan hasonló, ám igénybe vételéhez az állam további feltételeket szabhat, ami például a kormányzat által szervezett közmunkában való részvétel vagy rászorultság lehet. A feltétel nélküli alapjövedelemnél az egyetlen követelmény a jogosultsághoz, hogy az egyén az ország állampolgára legyen.

A feltétel nélküli alapjövedelem öt fontos jellemzője:

  • Az alapjövedelmet pénzben és nem természeti javakban vagy élelmiszerekben kapják;
  • Mindenki egyénileg jogosult rá, tehát nem családok vagy háztartások részesülnek benne;
  • A közösség tagjai rendszeresen (pl. havonta) kapják, tehát nem pl. felnőtté válásukkor egy összegben;
  • Az alapjövedelem összege az alapvető szükségletek: az étkezés és a lakhatás költségeire elegendő;
  • A politikai közösség minden tagja feltétel nélkül jogosult rá, tehát pl. rászorultságtól vagy munkavállalási hajlandóságtól függetlenül. Ez megkülönbözteti pl. a munkanélküli segélytől vagy a családi pótléktól.

GDP:

A bruttó hazai termék (angolul Gross Domestic Product) a közgazdaságtanban egy bizonyos terület – többnyire egy ország – adott idő alatti gazdasági termelésének a mérőszáma. Méri a nemzeti jövedelmet és teljesítményt. Gyakran használják az országban élők átlagos életszínvonalának mutatójaként az egy főre jutó GDP-t, ami azonban túlzott leegyszerűsítésnek tekinthető.

ideológia:

eszmerendszer, világnézet

illegitim:

jogtalan, jogosulatlan, törvénytelen, el nem ismert, el nem fogadott

illiberális:

Kicsinyes. Önmagában ritkán használják, legtöbb eseteben az illiberális demokráciát említik, ami irányított demokráciát jelent. Az állam és az egyén között fennálló jogegyenlőséget tagadó társadalomszemlélet- “az uralkodó állam” bújtatott megfogalmazására használt műszó.

illiberális demokrácia:

Olyan kormányzati rendszer, melyben a választások ellenére a polgárok nem ismerhetik meg a kormányzati tevékenység jó részét a polgári szabadságjogok nagyfokú korlátozása miatt. Jellemzője a „fékek és ellensúlyok” rendszerének, a hatalmi ágak szétválasztásának hiánya, a civil társadalmi kontroll gyengesége. Az illiberális demokrácia olyan demokratikus társadalmi berendezkedést kínál, amely egy kormány választóinak többségi akaratát tekinti elsődlegesnek és nem óhajtja figyelembe venni a kisebbségi véleményt megfogalmazó polgárainak szándékait, az így kialakított centrális erőtérben zavartalanabbul és hatékonyabban tudja kormányozni az adott demokratikus jogállamot.

jobboldal:

Azon politikai eszmék, ideológiák csoportja, melyek fő jellemzője a társadalom hierarchikus felépítésének elfogadása, az emberek közötti társadalmi és anyagi egyenlőtlenség adottságként kezelése és helyeslése.

kampány:

választási hadjárat

kétkamarás parlament:

Bonyolult képviseleti rendszer terméke, amelyben az alsóház, illetve felsőház választása és összetétele eltérő lehet. Az alsóház által elfogadott törvények a legtöbb kétkamarás rendszerben a felsőház elé kerülnek további megvitatásra.

koalíció:

szövetség, egyesülés

kommunizmus:

Osztályok nélküli társadalmi, gazdasági rendszer, amelyben mindenki képességei szerint dolgozik és a termelt javakból szükségletei szerint részesedik.

konzervativizmus:

Szociális és politikai eszmerendszer.A konzervativizmus legfontosabb jellemvonása a tradicionalizmus, amely a meglévő vallási, politikai, kulturális szokások és intézmények tiszteletét jelenti. Eszerint az intézmények hosszú idő alatt formálódnak, és a konzervatívok szerint az így kialakult hagyományok, szokások és előítéletek jobban irányítják a társadalmat, mint a racionalitásra hivatkozva a társadalmat (sokszor erőszakosan) absztrakt elméletekbe gyömöszölő általános ideológiák. Részben emiatt utasítják el az észre hivatkozó forradalmi változásokat.

kormány:

A végrehajtó hatalom gyakorlásának központi szerve, az egyes kormányzati ágak vezetőinek, a minisztereknek az összessége. A kormányok feladatait általában az adott ország alkotmánya írja elő.

A magyar kormány feladatai:

  • védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja az állampolgárok jogait
  • biztosítja a törvények végrehajtását
  • irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek, vagyis a központi közigazgatás munkáját, összehangolja tevékenységüket
  • az önkormányzati miniszter közreműködésével, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését
  • biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósulásukról
  • meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, és biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket
  • meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről
  • irányítja a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek működését
  • az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapásnak, illetőleg következményeinek az elhárítása, valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket
  • közreműködik a külpolitika meghatározásában; a Magyar Köztársaság kormánya nevében nemzetközi szerződéseket köt
  • ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.

kormány kinevezése, lemondása:

Magyarországon a kormányfőt (miniszterelnököt) jelenlegi alkotmányunk értelmében a legfőbb közjogi méltóság, a köztársasági elnök javaslatára a parlament többségi szavazással választja meg. Kormányfőt az egyes pártok jelölnek, tehát a miniszterelnök lehet akár párton kívüli is. Annak a pártnak a kormányfőjelöltje kapja a felkérést, aki – az előzetes egyeztetések alapján – parlamenti többséggel bír – akár más párttal koalícióra lépve is. A kormány megbízatása akkor szűnik meg, ha a miniszterelnök – vagy az egész kormány – lemond, a miniszterelnök meghal, új országgyűlés alakul, vagy a miniszterelnöktől az országgyűlés megvonja a bizalmat és új kormányfőt választ. Konstruktív bizalmatlansági indítványt a parlament egyötödének támogatottságával és az új kormányfő személyének megnevezésével lehet benyújtani. A bizalmatlansági indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról egyszerű többséggel dönt a parlament. Ha a bizalmatlansági indítvány alapján a parlamenti képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az indítványban új kormányfőnek megjelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni. A kormány megbízatásának megszűnésével hivatalban marad az új kormány megalakulásáig. Ezt ügyvezető kormányzásnak nevezzük, s ebben az időszakban korlátozódik a rendeletalkotási jog, nemzetközi szerződést pedig egyáltalán nem köthet a kormány.

közjogi méltóság:

A 2000-es években elsősorban a sajtóban terjedt el ismét a “közjogi méltóságok” kifejezés, amelynek semmiféle jogszabályi alapja nincs, mivel sem a Magyar Köztársaság Alkotmánya, sem törvényei nem használják ezt a kifejezést. A sajtó és ennek nyomán a köznyelv ezt a kifejezést az alábbi értelemben használja:

  1. köztársasági elnök
  2. miniszterelnök
  3. Országgyűlés elnöke
  4. a magyar Alkotmánybíróság elnöke
  5. Magyar Kúria elnöke.

közügy:

Olyan társadalmi vagy társadalmi hatással bíró jelenség, amely a közfelfogás szerint az egyén, azaz egy-egy ember érdekein túl mutatnak, és az egész közösség számára fontossággal bír.

legitim:

törvényes, jogos, elfogadott, elismert

liberális:

szabadelvű

liberalizmus:

A liberalizmus, más néven szabadelvűség, a szabadság-ot jelentő liberty szó után alapvetően a személyes szabadságon és törvény előtti egyenlőségen alapul, vagyis a szabad gondolatok széles spektrumát jelentő eszmerendszer, melyek közös vonása, hogy az egyén szabadságát jelölik meg, mint legfontosabb politikai célt. Kifejezéssel élve: “mindent szabad, ami nem tilos és mást nem zavar vagy sért!”

libsi-bolsi:

A szabadelvű, engedékeny és a munkáshatalmi elvek értelmezhetetlen összemosása. Használói tájékozatlanságot jelez.

mentelmi jog:

Az országgyűlési képviselő törvényben szabályozott sérthetetlensége. A mentelmi jog valamennyi modern parlamenti rendszer elengedhetetlen tartozéka. Kifejlett formájában fő rendeltetése az, hogy a képviselők személyes biztonságának fokozott védelmével óvja a törvényhozó testület függetlenségét a parlamenten kívüli illetéktelen befolyásoktól és zaklatásoktól. Ez a jog minden országgyűlési képviselőt megillet. Jelentése, hogy a képviselő nem vonható felelősségre a bíróság vagy más hatóság előtt, szavazata, véleménynyilvánítása miatt, és ez miatt büntetőeljárás sem indulhat ellene. A képviselő nem mondhat le erről a jogáról, letartóztatni vagy őrizetbe venni csak tettenérés esetén lehet. Büntető vagy szabálysértési eljárás csak akkor indulhat ellene, ha a mentelmi jogát felfüggesztik. A képviselő nem vonható felelősségre leadott szavazata, véleménye miatt. Ez a mentesség nem vonatkozik az államtitoksértésre, a rágalmazásra és a becsületsértésre, valamint a képviselők polgári jogi felelősségére. A mentelmi jog azt a célt szolgálja, hogy a képviselő zavartalanul tudja végezni a munkáját. Ha az országgyűlés megszavazza, akkor e mentelmi jog felfüggeszthető.

nácizmus:

A német nemzeti-szocializmus fasiszta eszméje, amely a nagytőke korlátlan uralmát teremtette meg az egyéni szabadság megsemmisítésével, a tömegek elégedetlenségét pedig néhány felszínes szociális intézkedés mellett a nacionalista indulatok felszításával (“a német felsőbbrendűség”), faji uszítással (árja) és hódító háborúkkal igyekezett leszerelni.

nemzettudat:

A nemzet tagjainak az a meggyőződése, hogy ugyanannak a nemzeti közösségnek a tagjai, egymás iránt kisebb-nagyobb szolidaritást éreznek.

népszavazás:

A választópolgárok akaratának az érvényesítése, a demokráciának (népuralomnak) közvetlen eszköze. A közhatalom önkényével szemben betölti a fékek és az ellensúlyok legjelentősebb szerepét.

oligarcha:

Kiskirály, olyan gazdag személy, kinek befolyása a politikával fennálló kapcsolatából ered, vagyonának elsődleges forrása közpénz. Vagyoni helyzetét a politikával fennálló viszonya határozza meg, sikeres önálló gazdasági tevékenységre nem képes.

országgyűlés:

Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese. Budapesten, az Országházban ülésezik.

önkormányzat:

Az a közigazgatási szerv, amelynek jogszabályok keretein belüli joga és lehetősége van arra, hogy a választópolgárok helyi közössége – közvetlenül, illetőleg a választott helyi önkormányzata útján – önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyeit.

párt:

Az a társadalmi szervezetet, amelyet rendszerint egy alapító tag vagy egy alapítóközösség hoz létre azzal a céllal, hogy az adott társadalomban a politikai hatalomból részesüljön többnyire választások révén. Lényeges kellékei a párt ideológiája vagy programja, amelynek rendszerint előzményei, jeles képviselői, teoretikusai és reprezentatív irányzatai vannak. Fontos a regisztrált tagság, a rendszeres találkozás, gyűlés vagy kongresszus, a tisztségviselők kinevezésének módja stb.

petíció:

kérvény, kérelem, beadvány, tiltakozás, panasz

pluralizmus:

Többpártrendszer. Több különböző politikai törekvés egyszerre létezésének lehetősége és természetessége, mely az érdekek, értékrendek, nézetek, ideológiák, pártok és intézmények egymással versengő sokféleségét jelenti. A pluralizmus a társadalom természetes tagoltságát és a politikai hatalom ennek megfelelő megosztását fejezi ki.

politika:

A politika kifejezés az ókori görög polisz névből ered. A politika szó eredeti jelentése közélet, ebben az értelemben tehát mindenki, aki részt vesz a közéletben, tevékeny (aktív) vagy tétlen (passzív) politikát folytat.

politizál:

közélettel, közügyekkel foglalkozik

rendszerváltás:

Magyarország történelmének azon korszaka, melynek során a magyar állam a pártállammal és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű, európai állammá.

republikánus:

A köztársasági eszme híve.

részvételi demokrácia:

A nép közügyekben való részvételének egy olyan megoldása, amikor a választásra jogosultak az eldöntendő ügyekben közvetlenül tudnak véleményt nyilvánítani, illetve részt venni a döntésekben.

stróman:

Olyan személy, aki más – sokszor kétes – vállalkozásához adja a nevét, így tényleges munka nélkül jut fizetséghez.

szociáldemokrácia:

A szociáldemokrácia baloldali politikai és gazdasági ideológia, a szocialista mozgalom egyik irányzata. Támogatja az állam gazdasági és szociális beavatkozását, elősegíti a társadalmi igazságosságot a piacgazdaság keretein belül. Sürgeti a valódi béralku megkötését, mely által a bérek folyamatos emelését kívánja megvalósítani. Alapvetőnek tartja a képviseleti demokráciát, de nem zárkózik el a részvételi- vagy közvetlen demokráciától.

szuverén:

Jogilag és cselekvőképességében nem korlátozott, független, szabad, önálló.

szuverenitás:

Teljes állami függetlenség.

tolerancia:

türelem, béketűrés, engedékenység, megértés

toleráns:

elnéző, béketűrő, megértő, engedékeny, elfogulatlan

töredékszavazat:

Azok a leadott, de mandátumot nem eredményező szavazatok, amelyeket az országosan öt százaléknál több szavazatot szerzett pártok vesztes egyéni jelöltjei kaptak, illetve amelyeket a területi listákra adtak a szavazók, de az ott elnyerhető mandátumokhoz szükséges szavazatszám fölött voltak.

választójog:

Az állam polgárainak azon joga, melynek során részt vesznek a közösség képviselőtestületének, vezetőjének a megválasztásában illetve a népszavazáson.

voks:

szavazat